A solymászat az egyik legkevésbé ismert hungarikumunk. Azt, hogy
létezik ez a vadászati tevékenység, sokan ismerik, de a magyar
kötődése, a magyar kultúrában betöltött szerepe kevésbé tudatosult.
A rendezvényünkön a résztvevők megismerhetik a magyar solymászat
történetét, a solymászat szerepét a mezőgazdaságban.
Lesz madárbemutató és sólyomreptetés, állatsimogató, lovaglás,
kézműves foglakozások, helyi termékek bemutatója és kóstolója,
valamint közös langallósütés.
A solymászat komplex tevékenység, szenvedély, sport, szakma és
hivatás is egyben, de a
természetvédelemben és a vadgazdálkodásban is komoly szerepe
van. A solymászat a ragadozó madarak és a vadászható vadállomány
fenntartását és hasznosítását egyidejűleg és egymástól
elválaszthatatlanul hivatott biztosítani. A solymászat a nemzeti
kulturális örökségünk része, nemzeti hungarikum.
Solymászat, mint magyar
kulturális világörökség
Célunk az volt, hogy megismertessük az érdeklődőkkel a solymászatot, mint
életmódot, mint sportot, és mint hungarikumot.
A november 9-én és 10-én a résztvevők megismerhették a magyar solymászat történetét,
a solymászat szerepét a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben.
Az előadások nem hagyományos tantermi, előadói környezetben zajlottak, hanem
interaktívan, a sólymok közelében, sőt a madarak részvételével. Az egyik legérdekesebb
előadás szombaton arról szólt, hogy a solymászatnak milyen gyakorlati szerepe van a
környezetvédelemben, a vadgazdálkodásban, a vadak természetes szelekciójában.
Kiderült, hogy pl. ma Magyarországon turult, azaz kerecsensólymot nem lehet idomítani,
de pl. sast – szigorú szabályokat betartva – igen. Igaz nincs sok idomított vadász sas
Magyarországon. Az erdészlak egy működő gazdaság, ahol a résztvevők
megismerkedhettek az madarak tartásának körülményeivel, természetesen volt
állatsimogató, a legnépszerűbbek a nyulak voltak. Az első nap zajló lovas tájékozódó
verseny komoly megpróbáltatást jelentett a lovasoknak.
A sólyomreptetésnagy tetszést váltott ki, és mindeközben a hallgatóság a sólymok
életéről is érdekes információkkal gazdagodott. A nap folyamán végig helyi termékek
bemutatója és kóstolója volt.
A második nap folytatódtak a folyamatos programok, azaz a solymászatról, az
állattartásról szóló beszélgetések – amelyek szintén nem előadóteremben, hanem az
állatok között, a saját környezetükben zajlottak, a sólyomreptetés kiegészült a solymászat
történetének bemutatásával.
Külön előadás foglalkozott a magyar solymászattal, nem a jelenkorival, hanem a
honfoglalás-kori és a középkori magyar solymászattal. Ebből kiderült, hogy a solymászat
Belső Ázsiában alakult ki, innen Európába a hunok, avarok, magyarok, másrészt az arab
közvetítéssel érkezett. A magyar honfoglalók totemállata a turul, ez a magyar
eredetmondákban is fontos szerepet játszik, lásd pl. Emese álma. Az előadás
tudatosította mindenkivel, hogy a solymászat hungarikum.
Sajtókapcsolatok:
Pákay Viktória
Telefon: 06-70-341-1849,
E-mail: info@pakaycom.hu
Sok haszon, melyet a távolban keresünk,
közvetlen közelünkben rejlik.
Gr. Széchenyi István